Ez a történet nem animékből/mangákból van csupán a képzelet szüleménye :) Komikat e-mailben írhatsz :D Jó szórakozást :)

---

Szerelmem, egy amerikai    1. rész

A nagyvárosban mindig pörög az élet. Ha az ember kihajol az ablakon, nyüzsgő embertömeget,és dudáló autókat lát. Mindig azt gondoltam, az ilyen helyen élő srácok nagyképűek és önteltek. Ezen a véleményen voltam 2011. március 19-ig.

 A suli unalmas és szürke volt. A haverok sem tudtak felvidítani. Valahogy olyan kedvem volt mint az idő. Tél vége volt és sáros, lucskos volt minden. Még inkább rontott a kedvemen a kémia dolgozat. Kettes... Hát igen. Számítottam rá, hogy ez a nap SZÖRNYŰ lesz.

Általában megérzem az ilyesmit.

 Osztályfőnökin bejött a tanár úr, és mosolygott. Ez olyankor szokott lenni, ha valami rossz híre van, ami neki kapóra jöhet. Ch...csak ő mosolyog az ilyesmin. 

-Új diák. -jelentette ki. 

Mindenki összesúgott.

 -Csendet! A fiú New York-ból jött. Szerdától idejár. A neve: Will. Will Jones.

 -És miért tolja ide a képét egy new yokr-i? -Kéredezte harsányan Conor, aki a pillanatnyi beszólásairól volt híres. Náha bunkó, de egyébként jófej srác. 

-Bizonyára, mert kirúgták amiért feltette a lábát az asztalra és rágózott, ahogy ön, Mr. Carrey.

Halk nevetés kíséretében, Conor nehézkesen letette a lábát a földre. 

 Ezen az órán semmi egyéb nem történt. A nap unalmasan eltelt és én alig vártam a végét.

 Hóesésben indultam haza és néha eszembe jutott William Jones. Micsoda kihívó név. Milyen lenne, ha én jönnék most New York-ból? " Az új lány neve: Kate. Kate Campell." Ez esetben az én nevem is kihívónak tűnne. Lényegtelen. Nem vagyok kíváncsi egy nagypofájú ficsúrra.

 Halk léptekkel mentem tovább, és többet eszembe se jutott a téma.

Szerda. Húha... De vártam már ezt a napot.

- Katy!!!!! Siess vagy elkésel!- Kiáltott egy hang lentről.

- Sietek anyu! -bár jobb lenne itthon maradni- Ennek ellenére felkeltem, és elindultam a suliba. Csizma, farmer, póló és pulcsi. Semmi extrém, semmi feltűnő. 

- Héjj csajszi! Na, ma jön meg a városi pasi. Várod. mi??? -Vigyorgott rám a szekrényeknél a barátnőm, Jessie.

- Ugye most csak ugratsz? Érdekel valakit egyáltalán egy városi bohóc? -Mondtam miután elpakoltam a kabátom és a sapkám.

-Hehe! Óh Katy! Mi ez a nagy flegmázás? Tuti rá akarsz cuppanni! -Lépett elő Conor egy másik szekrény mellől.

- Jesszus! Itt mindenki hülye? -Kezdett kihozni a sodromból ez a felhajtás. Uram Isten!!! Csak nem irigykedek? Nem, az ki van zárva.

-Huhh. Na gyere kezdődik az óra. -Mondta nyugisan Jess.

 Az első óra utáni szünetben bejött az ofő, illetve megállt az nyitott ajtóban. Na, -gondoltam- itt a messiás...

-Kedves osztályom! -Mosolygott kárörvendőn- Bemutatom az új diákot!

 Will belépett az ajtón, ami becsukódott mögötte.

 AZTA! Erre nem számítottam. Fekete, tépett, de jól fésült haj, égszínkék szemek, iszonyat jó alakkal. Convers cipő. farmer és egy átlag póló. Akármilyen átlagosan is akart kinézni, lerítt róla, hogy városi. De ez most nem érdekelt.Teljesen elkápráztatott.

-Szevasz! -Állt fel előttem Conor és széttárta karjait. -Üdv, a mi kis őrült falkánkban!

Ehhez a kijelentéshez nevetés is társult. Egyedül csak én felejtettem szemein a jövevényen. 

-Hali! -Szólalt meg. Ez még jobban meglepett. HALI? Semmi "Csá nyomik!" vagy "Mizu?" ? Ráadásul, ahogy mondta! Semmi önteltség, semmi harsányság. Egy szerény hali...

Abban a percben- életemben először -...szerelmes lettem!

Oldal: Szerelmem, egy amerikai
Üdv az oldalon! Ha szeretsz olvasgatni vagy képeket nézni, ITT a helyed! - © 2008 - 2024 - bfanfic.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat